Offline maybe, Maybe offline

Szerző: Szilágyi Róza Tekla

Új év, új élet. Január elseje óta patakokban öntöm magamból az újévi fogadalmakat: több könyv, több film. Idén meglovagolom az információs társadalom cunamiját, sőt, eggyé válok vele. Több színház, több mozgás, több nyugodt perc az információáram befogadására. Idén többször sétálok nagyot a kutyával és végre megveszem az első igazi téli cipőm. Idén megnézek minden kiállítást. Még több megnyitóra megyek el, mint tavaly. Vagy inkább kevesebbre. Sőt, elvetem a súlykot: mi lenne, ha egyáltalán nem mennék el egyetlen kiállításra sem?

Tasnádi József: Joyride (2015) @ Horizont Galéria kép forrása: https://www.facebook.com/artlocatorapp/photos/a.783092015118928.1073741829.77954 5818806881/934893659938762/?type=3&theater

Tasnádi József: Joyride (2015) @ Horizont Galéria kép forrása: https://www.facebook.com/artlocatorapp/photos/a.783092015118928.1073741829.77954 5818806881/934893659938762/?type=3&theater

Lemaradnék a megnyitók műanyag- és üvegpoharakban prezentált borairól, a Capa Központ Madonna koncerteket idéző vernissage-tömegeiről, a Ludwig pacsulifelhőiről, a Trapéz mennyeien finom DIP-jeiről. De vajon lemaradnék-e a művészetről?

Vajon mindent élőben kell látnom? Kérdéses, hogy kevesebbet tudnék-e a hazai kortárs művészeti szcéna történéseiről és friss műremekeiről, ha csupán a galériák Facebook oldalain megjelenő eseményfotókból és kiállításenteriőrökből táplálkoznék. Kevesebbet érne az én élményem, hogyha a kortárs művészetet is a művészettörténész-képzés metódusa, a képek habzsolását segítő online és könyvbeli reprodukciókból ismerném? Ha Tasnádi József Joyride-ja hirtelen egy fiókba kerülne Francis Bacon Tanulmány Velázquez X. Ince pápa portréjához című munkájával. Mindkettőt szeretem – bár a jó művészettörténésznek nincs ízlése, hallottam már többször -, de egyikkel sem tartózkodtam egy galériatérben. Egyiket sem láttam a saját szememmel, csupán egy másik művészetkedvelő lencséjén keresztül.

Érték- és teljesítményorientált világunkban hamar felmerül a kérdés: miben rejlik a művészet értéke? Egyenlő-e azzal, hogy a műtárgy teljesíti az elvárásaimat – hiszen naív lennék azt feltételezni, hogy elvárások nélkül érkezem egy kiállításra. (Vagyis bocsánat, mától ez talán úgy helyes: nyitok ki egy új böngésző-ablakot.) A saját szememmel, teljes valójukban látott műalkotások eredetisége adná a művészettől elvárt élmény-faktor jelentős százalékát avagy ez az eredetiség-tényező kiiktatható?

Francis Bacon: Tanulmány Velázquez X. Ince pápa‐portéjához (1953) kép forrása: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/prope deutika/bacon_ince.jpg

Az interneten nem kell sorbaállnom, a megkedvelt alkotás egy képmentés következtében pillanatok alatt a számítógépem memóriájában landol, így az enyémre már nincs is szükség. Viszont itthon az íróasztalomnál nem is készülnek rólam túlszaturált és jólöltözött képek a Gallery People instagram közösségi oldalára. Sebaj, az új profilképet elengedem, örülök az azonnal osztályozható és rendszerezhető tudáselsajátítás lehetőségének.

Pierre Huyghes: Untilled @ Documenta(13) kép forrása: https://i.ytimg.com/vi/fmF1pfCwvAQ/maxresdefault.jpg

Az interneten nem látom a textúrák és faktúrák játékát, nem mindig lehetek biztos abban, hogy én vagyok vajon magasabb vagy a szobor, sőt Pierre Huyghe méheinek zümmögését sem hallom, mikor az Untilled képeit nézegetem. Ha az interneten pótolom a kimaradt személyes élményt, akkor nem lesz tele a fiókom kiállítási handoutokkal és kevesebbet költök a múzeumshopokban. Lehet, hogy így idén tényleg megveszem az első igazi téli cipőm?

Azt mondják, egy idegen szóval minél többször találkozik az ember, annál mélyebben ivódik bele az adott idegen-nyelvi szókészletébe. Ez talán így van a műalkotásokkal is. Minél többször találkozom valamivel, annál inkább “beleég a retinámba”. A kérdés csak az, hogy a nagy találkozásnak feltétlenül a kiállítótérben kell megtörténnie avagy elég, hogyha az ember időt és energiát rászánva nekiindul az internet és a sokszor poros könyvespolcok felfedezésének?

Felvétel indul! – Új életre kel a Kodak Super 8

Super_8_LCD_White

Szöveg: R.G.

Bár a technika rohamléptekben fejlődik, egyre nagyobb a bakelit lemezek, az analóg fényképezőgépek vagy éppen a hagyományos filmmel működő kamerák kultusza. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Kodak 1965-ben bemutatott Super 8 filmmel működő kamerája.

Super_8_Side_B_Black

A legendás kamerát 1982-ben, nem sokkal a videó megjelenése után vonták ki a forgalomból, ám újragondolt változatát múlt héten mutatta be a gyártó az Egyesült Államokban. A hibrid – analóg és digitális – technikával készülő ikonikus tárgyat a svájci dizájner, Yves Behar gondolta újra hagyományos feketében, menő hófehérben, temérdek technikai újdonsággal felturbózva, de az eredeti filmezési élményt megtartva. Bár a kamera csak néhány hónap múlva lesz kapható, Christofer Nolan, Quentin Tarantino és Steven Spielberg már a rajongók között szerepel.

Divat a sütőből! – Az Issey Miyake legfrissebb Botanical Delights kollekciója

IM_2015dec25_01-1

Szöveg: R.G.

Az Issey Miyake név korántsem csupán egy felkapott luxusmárkát takar, de egy innovatív designlabort is, amely minden évben tovább feszegeti a divat határait. A legújabb darabokat például a különleges trópusi növények faktúrája és színei ihlették, ám az igazi unikum az anyag maga és a gyártási metódus: a Baked Stretch.

A kiszabott alapanyagra először függőleges vagy vízszintes hullámvonalak mentén ragasztócsíkokat préselnek, majd a csíkok közé kék, zöld, pink vagy sárga festéksávok kerülnek. Az így előkészített matériát csak betolják egy speciális sütőbe. Az extrém magas hőmérséklet hatására a ragasztós sávok kiemelkednek az anyag síkjából, és egy második festés során eltérő árnyalatot kapnak. A végeredmény pedig? Plasztikus, színpompás és dinamikus.

IM_2015dec25_02

A japán divatcéget azzal a céllal hozta létre névadója a hetvenes években, hogy új lehetőségeket kísérletezzen ki a divat világában. A márka nevéhez köthető az A-POC (A piece of cloth) koncepció, amely ránézésre egy egyszerű, hengerben kapható, kötött cső, amelyből a vásárló egy olló segítségével maga alakítja ki pólója végleges formáját. A néhány évvel később készült 132.5 Issey Miyake sorozat különlegességét a bonyolult hajtogatási technikákból adódó izgalmas geometria adja: a ruhák kétdimenziós origami tárgyakból egyetlen mozdulattal varázsolhatók a hajtásokat megőrző látványos darabokká, speciális rítussá avatva az öltözködést.

Látogatói rekord a bécsi múzeumokban

Rekord számú látogatója volt tavaly a bécsi állami múzeumoknak: 4.970.449-en keresték fel kiállításaikat, 5 százalékkal többen, mint az előző évben – számolt be róla az ORF osztrák közszolgálati adó. Ezzel már a harmadik egymást követő évben emelkedett az érdeklődők száma, az elmúlt öt évben pedig 20 százalékkal.

A legnagyobb növekedést az Iparművészeti Múzeum (MAK) könyvelhette el tavaly: 44 százalékkal többen látogattak el az intézmény kiállításaira, mint 2014-ben. A Belvedere múzeum 18 százalékkal több látogatónak örvendhetett tavaly, mint két éve, négy kiállítási helyét összesen 1,26 millióan látogatták. A 2013-as visszaesést követően újból javítani tudta eredményét a Modern Művészetek Múzeuma (mumok) is (13 százalékos növekedés). Pozitív irányt vett a látogatók számának alakulása az Albertinában is (8 százalékos növekedés), ahol a 2014-es évet tekintve még az érdeklődés csökkenéséről számoltak be. A 2013-ban és 2014-ben a felújított Kunstkammer megnyitásának köszönhetően erős évet produkáló Kunsthistorisches Museumban (KHM) tavaly csökkenést mutatott a statisztika. Ennek oka főként a KHM-hez tartozó Néprajzi Múzeum (Museum für Völkerkunde) átalakítás miatti zárva tartása.

http://wien.orf.at/news/stories/2753201/

Lapszemle: Élénk érdeklődés a keleti blokk tárgyi emlékei iránt

08ANTIQUES1-master675-v2

Az európai kommunista rendszerek összeomlásakor kezdetét vette a történelmi emlékanyag elpusztítása, diktátorok szobrait törték össze, besúgók családi fényképfelvételei és a keletnémet autógyártás nagyszerűségét hangoztató használati útmutatók kerültek a süllyesztőbe. Ma múzeumokban, publikációkban és aukciókon bukkannak fel a hétköznapi élet relikviái és gyalázatos tettek emlékei egyaránt – írja európai és tengerentúli körképében a The New York Times művészeti rovata.

A távoli Kaliforniában, Culver Cityben működő, a hidegháború korszakának kelet-európai tárgyi emlékeire szakosodott Wende Museum egyik programja keretében a Getty Images-szel együttműködésben azt járja körbe, hogyan éltek együtt magyar képzőművészek, fotóművészek, tervezők és gyártók a kommunista rendszerben elszenvedett korlátozásokkal. A gyűjteményben található kelet-németországi tárgyi emlékekről közel ezer oldalas tanulmány jelent meg a Taschen kiadó gondozásában.

A keleti tömb emléktárgyai kelendőek az aukciókon, az Egyesült Államoktól Európáig. A római Artmark aukciós házban egykor a Ceausescu-család tulajdonába tartozó étkészletek és ruhaneműk kerültek kalapács alá, a New York-i Bonhams egyik árverésén pedig 2000 dolláros áron ütöttek le egy pár fémből készült táblát, amelyek egykor a berlini falon lógtak – írja a New York Times.

http://www.nytimes.com/2016/01/08/arts/design/a-surge-of-interest-in-east-bloc-mementos.html?emc=edit_tnt_20160107&nlid=73623275&tntemail0=y&_r=0

 

Obama, az új amerikai ikon

download

Az Egyesült Államok elnökei George Washington óta mindig is inspirálták a művészeket. Barack Obama elnöksége azonban úgy tűnik, minden korábbinál több művészi reflexiót eredményezett – mutat rá a Politico.

Az Obama megválasztásához és szárnyaló retorikájához fűzött magas várakozások több művészt is arra indítottak, hogy az amerikai ikonok sorába emeljék alakját. Ezeknek az ábrázolásoknak a sorában jelenik meg az Egyesült Államok 44. elnöke szakrális környezetben Beth Consetta Rubel Szent Obama című portréján vagy Michael D’Antuono még nagyobb vihart kiváltó, Obamát krisztusi pózban ábrázoló 2009-es festményén, illetve szekuláris ikonként Ron England pop art művész Lincoln és Obama vonásait egybeolvasztó, Abraham Obama című paneljén, valamint egy Mr. Brainwash néven alkotó Los Angeles-i street art művésznél Supermanként.

Az amerikai magazin elemzése rávilágít, hogy amilyen összetett maga az Obama-jelenség, annyira sokrétű annak tematizálása is a kortárs művészetekben. A leginkább kézenfekvő narratíva vele, mint az első fekete bőrű amerikai elnökkel kapcsolatban természetesen az ország rabszolgatartó múltjával való végleges szembenézés – annak ellenére, hogy kenyai bevándorló fiaként magának Obamának nem voltak rabszolga felmenői. De számtalan művészi kérdésfeltevésre van példa elnökségének politikai agendájával kapcsolatban is. Ryan Alexiev és Hank Willis színes gabonapehely-szemekből kirakott, Breakfast of Champion cínű Obama-portréja a marketingnek a politikai brandépítésben játszott szerepét firtatja. “Legyenek bár kritikaiak vagy felforgatók, giccsesek vagy kommentáló jellegűek, az Obama ihlette művészeti alkotások egyértelműen túlhaladták az elnökké válását ünneplő legendáriumot”, s a tematika bekerült az intézményesített művészet-támogatási programok keretei közé is – állapítja meg a Politico. Talán a legambíciózusabb projekt azonban, amelyet Obama elnökké választása és elnöki működése ihletett, Rob Pruitt New York-i művészé, aki a politikusról annak megválasztásától kezdve egészen második elnöki terminusának végéig minden nap fest róla egy portrét. Az első 2300 képet tavaly nyáron a Detroiti Kortárs Művészeti Múzeum mutatta be.

A cikkhez kapcsolódó képgalériát ITT böngészhetitek.

Design trendek 2016-ban – A Wall Street Journal körképe

Fekete fémek, lekerekített körvonalak, elegáns nosztalgia, mexikói modernizmus, skandináv geometria: az öt legmenőbb 2016-os formatervezési trendet mutatja be a The Wall Street Journal, 26 neves lakberendező véleményének megkérdezése alapján. Egyúttal tippet adnak arra is, hogy mi az, ami az Egyesült Államokban már kifutó trendnek számít az új évben.

 

SCP X Jasper Morrison side table PHOTO- THE FUTURE PERFECT

Fekete fémfelületek

A fekete színű bevonattal ellátott fémfelületek többé nem csak mellékes szerepet kapnak a lakberendezésben. Míg korábban főként kültéri bútoraink vázaként alkalmazták azokat a tervezők, a szándékoltan visszafogott megjelenésű anyag most megjelenik a fürdőszobában csapok, kiegészítők anyagaként, a konyhában pedig evőeszközök formájában. Bútortervezők, mint például Jasper Morrison, fával és üveggel kombinálják az anyagot.

 

Chelsea-Design-Quarter-LapicidaBethan-Gray-Brogue-Dining-Table_edopt1

Lekerekített vonalú bútorok

Ez a trend az iPhone-nal kezdődött – mondja Wesley Moon New York-i tervező a WSJ-nek. „Ki nem szereti végighúzni a kezét egy sima, lekerekített darab márvány oldalán? Az érintés elsődleges szempont a formatervezésben” – jegyzi meg Timothy Corrigan Los Angeles-i tervező.

 

F. Martin Ramin/The Wall Street Journal, Styling by Anne Cardenas Pillow Anthropologie Published Credit: F. Martin Ramin/The Wall Street Journal

Régi idők esztétikája

A brokátok, falikárpitok, drámai hatású kelmék, rojtok, zsinórok és bojtok szintén a 2016-os év slágerei lesznek a WSJ szerint. „Az emberek a hagyományos és elegáns stílust szeretik most, egy csipet nosztalgiával, ami azt az érzést nyújtja nekik: minden rendben lesz” – foglalja össze a trend lényegét a lapnak egy másik amerikai lakberendező, Tobi Fairley. A szalagok és bojtok egyúttal enyhítik a modern kárpitosbútorok szigorú formavilágát.

 

Escudero’s Pyramid armoire PHOTO- 1STDIBS

Század közepi mexikói modernizmus

Újra felfedezik a tengerentúlon az 1940-es, 50-es és 60-as évek mexikói tervezőit is. Arturo Pani, Eugenio Escudero, Pepe Mendoza és társaik az amerikai és az európai század közepi modernizmus egyszerű vonalvezetését követték, ugyanakkor gyakran alkalmaztak egy-egy bútoron többféle anyagot egyszerre: fát, fémet és követ.

 

Gallery Bac Blaarp rug Published Credit: none

Skandináv vonalak

Hódítani fognak a szakértők szerint idén az elegánsan kiegyensúlyozott geometrikus skanidáv minták is, mint a Märta Maas-Fjetterström cég szőnyegei. A némileg népies hatású textilek sokféle stílushoz illenek.

 

És aminek búcsút inthetünk…

 

The long polished table in the dining area is surrounded by steel dining chairs covered in leather webbing Published Credit: Mark Luscombe-Whyte/The Interior Archive

Színesen csillogó fémek

A 2015-ös évre olyannyira jellemző a réz és rózsaszínes-arany hatású fémtárgyak alkalmazása a lakberendezésben, hogy jelenlétük alapján szinte teljesen biztosan meg lehet mondani, ha egy enteriőr ebben az évben született. „Míg a magas minőséget képviselő darabok talán kiállják az idő próbáját, a rózsa-arany árnyalatok az alacsonyabb árkategóriás darabok esetében túlságosan harsánynak és olcsónak tűnhetnek idővel” – jegyzi meg Timothy Brown New York-i tervező. Mások kategorikusan ellenzik az ilyen árnyalatok alkalmazását a díszítés terén. „A réz a lábasokhoz és a serpenyőkhöz illik. Az aranynak az ékszerdobozban a helye” – jelenti ki a Los Angelesben dolgozó Lindsay Pennington lakberendező.

 

F. Martin Ramin/The Wall Street Journal Design Out Selby Object Published Credit: F. Martin Ramin/The Wall Street Journal

Csiszolt élek

Ugyancsak a 2015-ös évre volt jellemző ennek a stílusnak a széles körű használata, s olyannyira elterjedt, hogy azt sokan már túlzásnak, magát a formavilágot pedig emiatt elhasználtnak érzik – derül ki a WSJ körképéből. „Ráuntunk az éles, kemény és mechanikus hatású tárgyakra” – mondja Leslie Shapiro Joyal Los Angeles-i tervező. Egészen radikális nézeten van ezen a téren Mark Zeff építész. „Hacsak nem valódi kvarcból van egy fazettás asztal, akkor mi értelme az egésznek?” – teszi fel a kérdést.

 

Gray metal stool Published Credit: Getty Images

Indusztriál hatás

A lap körkérdésére válaszoló szakemberek szerint leáldozóban van az ipari hangulatú enteriőrök csillaga is. Az indusztriál stílus gyakorlatilag egybeforrt az ezredfordulós kávézó-designnal. „Én a redukálás és az újrahasznosítás pártján állok, de inkább kihagyom az élményt, hogy megint befőttesüvegből kelljen innom egy újabb brooklyni pajtában” – jegyzi meg egy New York-i tervező.

 

Midcentury dining room PHOTO- CORBIS

Túláradó századközepi modernizmus

Míg egy-egy kagylófotel vagy teak üvegesszekrény a lakásban még mindig feldobja berendezést, a kizárólag a múlt század közepi dán modernizmus stílusában berendezni egy lakást már egyáltalán nem sikkes – jegyzi meg Barclay Butera tervező. Mások az olyan, tömegtermelésben előállított termékektől intenek óva, amelyek egy-egy eredeti tervezést utánoznak le annyira, hogy annak zsenialitását szinte teljesen porig rombolják.

 

Sisal samples Published Credit: Getty Images

Sisál és juta

A Wall Street Journal cikkében a sisál és juta alapanyagú termékekről is kimondják az ítéletet az amerikai lakberendezők. A kettő közül a sisál a keményebb tapintású, de ellenállóbb anyag. A sisál egyáltalán nem puha érzés a talpnak, ha mezítláb járunk rajta, nem nagyon gyerekbarát, és nemigen való olyan helyre sem, ahol háziállatok vannak – állapítja meg Timothy Corrigan. A juta könnyen elhasználódik és gyakorlatilag nem tisztítható. A legnagyobb „bűne” pedig, hogy mindenütt megtalálható. „Amikor 140 dollárért megkapsz egy szőnyeget a mainstream üzletekben, az azt jelenti, hogy a trend túl van azon a ponton, amikor még frissnek számított” – jelenti ki egy michigani tervező a Wall Street Journalnak.

http://www.wsj.com/articles/top-5-interior-design-trends-for-2016-1451423833

Magazin az alkalmazásban

 

A magazin első számának néhány cikkét megjelentetjük az alkalmazásban. Minden héten más és más cikk, amit az Artlocator Magazin menüpontban találtok meg! Minden héten friss tartalom, minden héten másik cikket olvashattok az alkalmazásban. Jó olvasgatást!

Man – Portré Kiss Adriánról, szerző Heszky András


Minden az alkalmazásról ITT!

Minden a magazinról ITT!

Moholy-Nagy életmű-kiállítás a Guggenheimben

10151780_930429843718477_8547999431688524888_n

Átfogó életmű-kiállítás látható Moholy-Nagy László műveiből a New York-i Guggenheim múzeumban májustól – ez lesz ötven év után az első nagyszabású tárlat Moholy-Nagy életművéből ebben az intézményben. A tárlatot a Chicagói Művészeti Intézettel (Art Insitute of Chicago) és a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeummal közösen szervezi a Guggenheim, az anyagot később a másik két intézményben is láthatja majd a közönség. A Guggenheim hétfőn kiadott közleménye szerint kiállításra kerülnek olyan alkotások is, amelyeket Magyarországon eddig még soha nem mutattak be.

http://www.guggenheim.org/new-york/press-room/releases/2016-press-releases/6711-major-retrospective-of-laszlo-moholy-nagy-opens-at-the-guggenheim-on-may-27-2016