Az haute couture múltja és jelene

Az haute couture (szó szerint „magas szabászat”) egy olyan, a divat világában sűrűn használt kifejezés, amivel a különleges és egyedi termékeket jellemezzük, illetve amit a divat nagyvárosaiban gyártott, ezáltal exkluzívnak számító ruhákra használunk. Idővel olyan, általánosan használt jelző lett, ami minden divat iránt érdeklődő szókincsében szerepel, viszont kevesen tudják, pontosan honnan ered vagy mit jelent a szó. A tudás hiánya az utca embere mellett az amerikai sztárokat sem kíméli, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Jennifer Lawrence a következőképpen jellemezte a 2015-ös Golden Globe díjátadón a ruháját:

„Christian Dior Haute Couture – Nem tudom, mit jelent, de muszáj volt mondanom.”  [1]

 

Tudja meg a világ, hogy eredetileg Charles Frederick Worth divattervező munkáját nevezték így, aki a 19. század közepén alkotott Párizsban. Őt nevezzük az haute couture atyjának. Munkássága előtt a ruha alapján való márkafelismerés, a címketervezés illetve a divattervezés művészetként való elismerése is ismeretlen jelenségek voltak, de a kor hölgyei neki köszönhették a kényelmesebb ruhaabroncs megjelenését is. Olyan ikonikus estélyi ruhákat tervezett, melyek stílusosan közvetítették tervezői karakterét, és amelyek mások mellett Sisi császárné és európai hercegnők ruhatárát ékesítették.

Erzsébet magyar királyné Worth által tervezett estélyi ruhájában I forrás: Wikipedia

Franciaországban az haute couture védett névként, szigorú címkeként funkcionál, melyet a divatházak csak egy bizonyos szabályrendszer követésével érdemelhetnek ki. A minőségjelző kifejezés hivatalosan a második világháború után, 1945-ben született meg. Az eredeti haute couture divatházaknak privát ügyfelek számára, megrendelésre gyártott, egyedi darabokat kellett kínálniuk, melyeket komoly előírások szerint kellett kivitelezniük. A szabályzat magában foglalja egy párizsi szabászat működtetését, egy legalább 15 tagú stáb és a technikai berendezéseket felügyelő műszaki csapat biztosítását, valamint egy minimum 50 darabos kollekció prezentálását. Ez utóbbi feltétel minden év januárjában és júliusában nappali és éjszakai viselet bemutatására egyaránt vonatkozott. A kollekció előírt darabszámát 1992-ben, a szabályrendszer első és eddigi utolsó módosításának alkalmával a felére csökkentették. A divatházak lehetséges jogosultságának kérdését a mai napig a Chambre de commerce et d’industrie de Paris bizottság bírálja el, igenlő válasz esetén pedig a cég a Chambre Syndicale de la Haute Couture tagja lesz. Az aktuális hivatalos tagok közé tartozik többek között a Chanel, Christian Dior, Givenchy, a Jean Paul Gaultier, Atelier Versace, Elie Saab és Valentino divatháza is. Az itt felsorolt és a többi haute couture címet viselő cég is rendelkezik ready-to-wear fashion részleggel, mivel az termékeinek tömeggyártásra való alkalmassága és takarékossága miatt több profitot hoz, mint az általában időigényes kézimunkával készült, aprólékos kidolgozást igénylő haute couture ruhadarabok. Viszont a tömegtermelésre, a gyorsaságra és az olcsóságra alapozó kortárs kultúrában is egyértelműen megfigyelhető az haute couture tendencia újjáéledése.

Karl Lagerfeld & Lily-Rose Depp @ Chanel spring-summer 2017 I forrás: Cosmopolitan

„A köztudattal ellentétben a couture fogalma igenis aktuális” – mondja Bruno Pavlovsky, a Chanel igazgatója. „Lényege az, hogy minden megrendelő egyedi és kiváló minőségű terméket vigyen haza”[2]

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ezek a ruhadarabok a szakvélemény szerint nem minden nőt öltöztetnek. Világszerte körülbelül 4000 hölgy képzi az állandó haute couture vásárlók körét, akik nagy többségben közép-keleti, kínai és orosz vásárlók. Őket Bruno Pavlovsky boldog kisebbségként, vagyis a „the happy few” kifejezéssel jellemzi. A Couture Club hivatalos tagja többek között Daphne Guinness, aki a sörmágnás, Arthur Guinness egyenes ági örököse, Ránija jordán királyné, Ulyana Sergeenko és Elena Perminova, akik orosz milliárdos üzletemberek feleségei, Danielle Steel, a legjobb eladásokat produkáló amerikai kortárs írónő, valamint Anar Aitzhanova, a kazahsztáni TuranAlem bank elnökének özvegye.

Daphne Guinness I forrás: Tatler Hong Kong

A szigorú szabályok és a bonyolult bekerülés ellenére több olyan divatház is van, akik az előző évek folyamán kapták meg az haute couture címet. Ez egyrészről a bírák nyitottságát és a kortárs divatkultúra támogatását példázza, másrészről a tendencia újjászületésének tagadhatatlan bizonyítéka. Iris Van Herpen például 2011-es téli kollekciójával került be az haute couture csoportba. A kifutón 3D nyomtatással készült, formabontó és extrém ruhákat vonultatott fel, amelyek H.R. Giger Alien filmjeinek karaktereivel hozhatóak párhuzamba. Ez a kollekció összesen 16 darabból állt (a bizottság által elvárt 25 helyett), de az említett technológia alkalmazása is szöges ellentétben áll az haute couture kézimunka iránti elkötelezettségével. Mindezek ellenére a bizottság megadta a tervezőnek az elismerést, aminek hatására a couture cím régebbi hordozója, a Chanel is létrehozott egy 3D nyomtatással készült kollekciót 2015-ben. Az elegáns és kényelmetlen női viseletek ellenforradalmaként született Vetements divatmárka szintén megkapta a Fédération elismerését, amit ismét az eredeti szabályrendszer felülírásával tettek lehetővé. A Vetements utcaorientált öltözékei az haute couture szellemiség szöges ellentéteként jelennek meg a kifutókon, viszont a tavalyi év során a márka több elismert ruhagyártóval is kooperált: a Champion melegítőfelsőket, a Levi’s farmereket, a Hanes pedig pólókat tervezett a Vetements számára. Ebből következik az, hogy az haute couture határai szemmel láthatóan kitágultak, ezzel megkérdőjelezve a név eredeti jelentőségét. Pascal Morand, az haute couture bizottság elnöke a konkrét szabályok fenntartása helyett az ideológiai elvek létjogosultságáról beszél:

„A couture nem más, mint a magas szintű kreativitás és ügyesség jelensége. Mindemellett az egyediség legmagasabb fokát képviseli”[3]

Vetements fall-winter, 2016/17 I forrás: TrueViralNews

A kérdés az, hogy a fogalom tágabb értelmezése, vagyis a befogadóbb attitűd nyitottságot és újszerűséget kommunikál, vagy pedig a cím rangját töri meg a demokratizáló tendenciával. Mindenesetre az haute couture fogalma a közelmúltban nagy változáson megy keresztül, aminek következtében ma már magában foglalja a 3D nyomtatással született ruhadarabokat és az igényes kézimunkával készült részleteket egyaránt.

 

Untsch Kata

[1] “Christian Dior Haute Couture—I don’t know what it means, but I had to say it.”

[2] “Contrary to what people think, the concept of couture is very modern. It is about being able to design, for every single customer, the unique and the best clothes.”

[3] “Couture supposes a high level of creativity and a high level of savoir faire delivered in the atelier. And also the absolute level of individualization.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*