Házhoz megy a múzeum egy kínai start-up programjával

A firenzei Uffizi, a párizsi Musée d’Orsay, a washingtoni Űrhajózási Múzeum, a New York-i MOMA, majd ráadásnak a Német Történeti Múzeum Berlinben: beleférhet mindez egy hétbe? Ha az Aha School nevű kínai start-up céget kérdezzük, akkor igen – legalábbis virtuálisan.

Az Aha School online oktatási programja egy hét alatt tíz világhírű múzeumot mutat be digitális eszközökkel a vidéki iskolás gyerekeknek. Ehhez élő közvetítéseket, a múzeumokban felvett videókat és animációkat használnak fel.

Az egyenként kétórás online előadásokhoz felhasználják a kínai közösségi médiában manapság rendkívül népszerű live streaming eszközét is: művészettörténész szakértők élő adásban beszélnek a látnivalókról az iskolásoknak. Ehhez társulnak a múzeumokban felvett helyszíni magyarázó videók, valamint digitális animációk. A start-up mindezt egy félszáz fős csapattal valósította meg.

Mint arról a The New York Times a minap beszámolt, eddig több mint 180 ezer kínai háztartás iratkozott fel az online oktatási programra.

„Az itteni gyerekek egyáltalán nem jutnak el semmilyen múzeumba, nemhogy a híresekbe” – mondja a New York Times-nak egy vidéki iskola tanárja, Ma Hsziaojan, aki Szecsuán tartomány egyik távoli szegletében tanít.

A programon való részvétel nem ingyenes, de nem is túl drága: fejenként 2,85 dollárba kerül. A befolyt összeget adományozásra fordítja az Aha School, mégpedig a vidéki iskolák számítástechnikai felszereltségének fejlesztésére.

Szakértők szerint a vidéki iskolákat megcélzó oktatási programok hasznosak, de rávilágítanak arra is, hogy milyen nagy fejlődésbeli különbségek vannak a városi és a vidéki területek között. Noha a kínai kormány az elmúlt évtizedben sok pénzt fordított a vidéki oktatás fejlesztésére, továbbra is probléma például a tanárok elvándorlása a falvakból a városokba. Gondot okoz az is, hogy a jobb életkörülmények reményében a városokba beköltöző szülőknek sokszor nincs bejelentett lakcíme, így velük élő gyerekeik kiesnek az oktatási rendszerből.

Talán éppen emiatt növekszik az oktatási célú live streaming csatornák száma Kínában. A cikkben idézett Daxue Consulting piackutató cég adatai szerint az egyik streaming platformon, az YY-on például az 1051 live feed csatornából 32 volt oktatással kapcsolatos. Ez abszolút számban kevés lehet, de a Daxue szerint a változás lemérhető azon, hogy indulásakor még csak életmód-bloggerek voltak jelen az YY-on.