Hogyan járulnak hozzá a kulturális és a kreatív iparágak a gazdasági növekedéshez?

Visitors walk behind a work by British artist Damien Hirst titled “The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living”. REUTERS/Miro Kuzmanovic.

A kulturális és a kreatív iparágak fenntartható fejlődésben és munkahelyteremtésben betöltött szerepe világszerte egyre nagyobb figyelmet kap – írja Jen Snowball, a Rhodes Egyetem közgazdaságtan-professzora a 2016-os davosi Világgazdasági Fórum alkalmából megjelent cikkében. A megnövekedett figyelem egyik legjobb példája Snowball szerint, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) irányelveket állított össze arra nézve, hogy hogyan mérhető a kulturális iparnak a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása. De – jegyzi meg a szerző – nem ez az egyetlen ok, amiért az államoknak érdemes a művészeteket és a kultúrát támogatniuk.

A „kulturális iparágak” egyrészt magukban foglalják azokat a tevékenységeket, amelyeknek eredménye valamilyen szimbolikus értékkel rendelkezik – mint a szépművészeti alkotások, a film és az iparművészet -, más megközelítésben ide sorolhatóak az ékszertervezés, a publikációs tevékenység és a divat is.

A kreatív iparágak meghatározása ennél tágabb körű. Ezek fő inputja a tudás, és a kulturális javakon és szolgáltatásokon felül olyan tevékenységek is ide sorolhatóak, mint a szoftvertervezés és az internetes szolgáltatások.

Az UNESCO irányelvei (http://www.uis.unesco.org/culture/Pages/framework-cultural-statistics.aspx) ellenére nincs nemzetközi konszenzus abban a tekintetben, hogy hogyan mérhetőek ezek az iparágak. Nem is valószínű, hogy kialakul ilyen konszenzus, mivel az egyes országokban nagyon eltérőek a gyakorlatok ebben a tekintetben.

Az UNESCO közreműködésével készült, Cultural Times (http://www.worldcreative.org) című, nemrég közzétett tanulmány a kulturális és kreatív iparágak első globális térképét nyújtja és tanúsítja a művészetek és a kultúra társadalmi értékét.

A tanulmány számszerűsíti a szektor globális gazdasági és szociális értékteremtő képességét. Készítői tizenegy kulturális és kreatív iparágat vizsgáltak: reklám, építészet, könyv- és újságkiadás, számítógépes játékok, film, zene, előadóművészetek, rádió, televízió és vizuális művészetek.

Ezeknek az iparágaknak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása globálisan évi 250 milliárd dollár árbevételben realizálódik, emellett 29,5 millió munkahelyet teremtenek.

A tanulmány alátámasztja a művészetek és a kultúra értékét, s jó érvet szolgáltat arra, hogy miért érdemes támogatnia a kormányoknak a művészeteket és a kultúrát, különösen a fejlődő országokban, ahol olyan sok más igény is van a költségvetési forrásokra.

A növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás a Dél-afrikai Köztársaság példáján

Dél-Afrikában egyre inkább elismerik a kulturális és kreatív iparágakat a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lehetséges forrásaiként. A fokvárosi kormány nemrégiben létrehozott egy, a kreatív és a kulturális szektor gazdasági és szociális hatásaira vonatkozó információk és kutatások gyűjtésével megbízott intézményt, a National Cultural Observatory-t.

Az első, a szektort feltérképező tanulmány 2014-ben készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a szegmens mintegy 160-190 ezer munkahelyet teremtett – ez a foglalkoztatottak számának 1,08-1,28 százalékát teszi ki – és 2,9 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez.

A több mint 2000, a kulturális és a kreatív szektorban dolgozó ember megkérdezésén alapuló tanulmány fényt derített arra is, hogy az ide tartozó vállalatok többsége nagyon kicsi. Több mint egynegyedük (27 százalékuk) csak egy alkalmazottal rendelkezik, további egyharmaduk (34 százalék) 2-5 alkalmazottal működik.

A fiatalkori munkanélküliség magas arányát tekintve ezek az iparágak különösen fontosak lehetnek a munkahelyteremtés szempontjából: a foglalkoztatottak 22 százaléka fiatalabb 18 évesnél, 18 százalékuk 19 és 24 év közötti, és 19 százalékuk tartozik a 25-30 év közötti korcsoportba. Az iparágakban foglalkoztatottak 60 százaléka tehát fiatalabb 30 évesnél.

Ezek az eredmények globális trendeknek felelnek meg. Az UNESCO globális „térképe” szerint a vizsgált iparágak viszonylag nyitottak minden korosztály és mindenféle szociális és faji hátterű munkavállalók (de különösen a fiatalok) előtt, és jellemzően kis cégek működnek a szektorban. A fejlődő országokban a termelés nagy része az informális gazdaság keretein belül zajlik ezekben az iparágakban.

További járulékos pozitív hatások

Jen Snowball továbbá azzal érvel, hogy a szóban forgó iparágak a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításával jelentősen hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősítéséhez és a nemzetépítéshez, egymás megértéséhez és az együttműködéshez egy társadalom tagjai között. Ezt a Dél-afrikai Köztársaság Kulturális és Művészeti Minisztériumának legutóbbi stratégiai terve részletesen kifejti.

Mindezek a jellemzők azonban csak egy részét képezik a járulékos pozitív hatások egész sorának, amelyek a kreatív iparágakra jellemzőek, és amelyek túlmutatnak az egyszerű instrumentális értékeken.

A kultúrának ezek a „természetéből fakadó” értékei és céljai („művészet magáért a művészetért”) többek között: szórakoztatni, örömet szerezni, kihívás elé állítani valakit, értelmet adni, interpretálni, figyelmet felkelteni és stimulálni.

Ezeket a nem piaci értékeket nehéz pénzben mérni, de ugyanolyan fontosak, mint az instrumentális értékek.

Ugyanezek, a művészet „természetéből fakadó” értékek más produktumokat is képesek előállítani. Ilyen például a kulturális tőke, amely egy ország művészeti értékeinek összességét, kulturális örökségét és a kultúra más kifejezési formáinak összességét jelenti. Mint minden más tőkébe, ebbe is szükséges befektetni, másként idővel leromlik vagy leértékelődik.

A művészetek közpénzből vagy magánforrásokból való szponzorációja és támogatása különösen fontos azoknak a számára, akiknek a tevékenysége középpontjában a művészetek „természetéből fakadó” értékek állnak. Az ilyen kulturális termelés sokszor kihívásokat állít a környezete elé vagy zavarba ejtő, eközben nagy hatása van a kollektív gondolkodásra, ugyanakkor lehetséges, hogy pénzügyileg piaci szempontból nem lesz sikeres vagy pedig ingyenesen hozzáférhető. Erre példa a zenének az apartheid elleni küzdelemben játszott szerepe.

A kulturális és a kreatív iparágaknak a gazdaságban betöltött nagyon fontos szerepének elismerése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a „természetükből fakadó” értékeket sem, amelyeket teremtenek, mint például a nemzeti és egyéni identitásokra való reflektálás és azok formálása – húzza alá végül a Rhodes Egyetem professzora.

https://www.weforum.org/agenda/2016/01/how-much-does-art-and-culture-contribute-to-economic-growth?utm_content=buffer96305&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer