Hogyan készüljünk fel egy műteremlátogatásra?

Egy képzőművészeti stúdióban tett látogatás a művészeti világ egyik legintimebb és legérzékenyebb pillanata. Olyan ritka esemény, amikor az alkotó saját műtermébe enged bepillantást.

threeblackholespeople

Olafur Eliasson studio, Fotó: twitter

A műteremlátogatás általában olyan kivételes eseménynek számít, amit magánszemélyek csak nagyon különleges esetben lépnek meg. Csak egészen komoly érdeklődőknek van esélyük arra, hogy a megfelelő ismeretségek felhasználásával, saját kezdeményezésre bejussanak elismert művészek privát stúdiójába. Viszont szerencsére nem kell a műkereskedés, az újságírás vagy a galériák szupersztárjának lenni ahhoz, hogy magánúton tekinthessünk be a művészet kulisszái mögé. A civil közönségnek irányított programok keretein belül idehaza is évente több alkalommal is lehetősége nyílik arra, hogy különböző szervezetek által rendezett sétákon betekintést nyerhessen a műtermek világába. A két legismertebb ilyen program a Nyitott Műtermek Délutánja és a Resident Art művészeti séták. A Nyitott Műtermek Délutánja alkalmával kötetlen beszélgetésekkel, interaktív tárlatvezetésekkel és gyermekeknek biztosított kreatív és játékos programokkal fogadják a művészek az érdeklődőket, profiljuk koncentráltan a műtermek és műteremházak tematikája körül forog. A Resident Art sétái Budapest galériáit, műkereskedéseit, kiállítóhelyeit és a kortárs művészek alkotóhelyeit mutatják be a közönségnek sokrétű és több helyszínt érintő sétáik alkalmával. Az általuk vezetett programok alkalmával nagyobb rálátást kaphatunk a magyar design aktuális tendenciáira, a műkereskedés rejtelmeire vagy akár a kortárs képzőművészet állapotára.

p4072443

Fotó: Pinterest

Az Artspace oldala szeptemberben egy olyan kisokost publikált, ami segédletként szolgált a stúdiólátogatásra váró művészek számára. A cikk megjelentetése után viszont észrevették azt is, hogy nem a művészek jelentik az egyetlen réteget a művészeti szcénában, amely gyámolításra szorul az ilyen találkozások előtt. Az Artspace második cikkében ezért művészeket, kurátorokat és egyéb tanácsadókat kérdeztek arról, mit ajánlanak azoknak, akik magánúton teremtenek kapcsolatot a művésszel és először találkoznak vele, saját stúdiójában.

peter-puklus_wip_002-1050x700

Puklus Péter studió, fotó: Schumann Bianka

Az első és legfontosabb szabály a felkészültség. Nem érdemes úgy ellátogatni egy művészeti stúdióba, hogy mit sem tudunk az alkotó stílusáról, múltjáról, korábbi megjelenéseiről. Fontos, hogy elvégezzük a „házi feladatot”: nézzünk utána a szóban forgó művésznek, legyünk felkészültek legalább az online fellelhető információkból. Érdemes azonban mielőbb tisztázni a látogatás célját. Akár egy tárlathoz keresünk kiállítandó alkotásokat, akár műveket egy magángyűjteménybe, vagy a művésszel kapcsolatban végzünk kutatást, fontos már a legelején tisztázni a szándékokat. A művészet összetett dolog és van úgy, hogy első ránézésre láthatatlan. A döntésben sokszor segíthet az is, ha a műtermi környezetet is górcső alá vesszük. Érdemes megfigyelni a stúdióélet egyszerű apróságait, mint például, hogy milyen zene szól éppen vagy milyen bögrében van a kávé. A legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok is összefügghetnek az alkotó karakterével. A nagyobb kép érdekében fontos a kötetlen beszélgetés, és ha az netán eltér a művészeti témáktól, ott kezdődik csak a valódi felfedezés. Olykor egy galeristának nagyon sok műteremlátogatást kell rövid idő alatt lebonyolítania. Amikor egyik helyről a másikra rohan, néha csak annyit képes kérni, hogy a művész meséljen neki a munkájáról. Ez pedig nem a legjobb irány. Fontos az elköteleződés és a figyelem. Ha csak egy kicsi időre is, de felejtsük el a külvilágot és adjuk át magunkat az itt és most élményének. A beszélgetés dinamikáját egyszerű kérdésfeltevésekkel is fenntarthatjuk. Jó kiindulópont például az, ha a művészt az őt inspiráló alkotókról kérdezzük, arról, hogy kire néz fel és miért.

studio2_600

Gregory Reade studió, Fotó: website

Számos művész elmondása szerint sok olyan látogató van, aki véglegesnek látja az alkotásokat, akkor is, ha azok még félig kész állapotban vannak. Sosem lehet tudni, melyik munka pontosan milyen fázisban jár, ezért fontos a képzelőerő és a türelem. Mindent, amit látunk, érdemes nyomként felhasználni, semmiképp ne vonjunk le végérvényes következtetéseket a művész kommentárja nélkül.

Untsch Kata